2017. okt 12.

Itt állunk, tehetünk-e másként?

írta: Orosz Gábor Viktor
Itt állunk, tehetünk-e másként?

Ünnepeljünk-e még együtt a reformáció kezdetének 500. évfordulóján a kormánnyal?

lutherreformation.jpg

Az egyházi tekintély összekapcsolása a nemzeti érzelmekkel és egy bizonyos párt értékpreferenciáival hazánkban a történelmi felekezetek állammal szemben feltételek nélküli lojalitást tanúsító vezetői által valósul meg. Lojalitásuk oka alapvetően az az anyagi szubvenció, amely nélkül intézményrendszerük életképtelen lenne.

Az a néhány ikonikus kép, például kiállás a menekültekért, vagy a mainstreamtől eltérő álláspont, még csak betyárkodásnak sem tűnik, kötéltáncnak meg bátortalan, a kormányfő mögötti masírozás során.

Ennek a tendenciózus magatartásnak jeles példái a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett eseményeken elhangzó „állami és egyházi nyilatkozatok”, beszédek és megemlékezések, amelyeknek elsődleges célja lassan annyira világos, mint a wittenbergi napfelkelte:

a reformáció ünnepi színfalain áttetsző politikai erőkivetítés a 2018-as választások előtt. Ha ők nyernek, akkor azzal mi is nyerünk?

Nemcsak a vájtfülűek számára tűnik fel, hogy az úgynevezett vallásos nyelvezet biztosítja az egyházak és a politika közötti átjárást. Ám az egyházak és képviselőik vallási szereplőkként éppen akkor tesznek szolgálatot a társadalomnak, ha a „legfőbb üzleti tevékenységükre” koncentrálnak: hirdetik az evangélium felszabadító igazságát. Nem világi birodalmat hoznak létre, hanem szimbólumtőkéjükből merítve Isten országát építik. Jogos a kérdés: milyen következményekkel járna mindez?

Szabad-e a kimondani az igazságot, ha következményeit mások szenvedik el?

Hol a határ? Másként tehetek-e még, ha itt állok?

Az egyház és állam elválasztásának hiánya, vagy az egyház szoros felügyelete szomorú történelmi tapasztalatokat idéz. Nyugati demokráciában felnőtt, de magyarul jól beszélő barátom nem véletlenül mondta a napokban:

„nem gondoltam volna, hogy egyszer a saját bőrömön fogom érezni, milyen lehetett kereszténynek lenni a kommunizmus alatt”.

Szólj hozzá

vallás egyház állam reformáció 500 nyelvezet FIDESZ erőkivetítés