Köztes

Közéletiség és ami közöttünk van

2017. okt 15.

Korosodás: a beteljesülés lehetősége?

írta: Orosz Gábor Viktor
Korosodás: a beteljesülés lehetősége?

aging.jpg

Az emberiség modern kori történetében előnyben részesítették a „mémek” (kulturális átadás egységei) elterjedését és átadását, a gének átörökítésével szemben, amelynek jelentős szerepe van a generációk közötti szokások, viselkedésminták, erkölcsi és világnézeti meggyőződések áthagyományozásában.

A korosodás nem tekinthető egyszerűen biológiai folyamatként,

hanem olyan szociokulturális tényezője az emberi életnek, amely által az eljövendő generációk számára nélkülözhetetlen tapasztalatcsere megvalósulhat. Mindezért szükséges megkülönböztetni a korosodás és az öregedés fogalmát.

Milyennek kell lennie egy olyan társadalomnak, amelyben öregségében is ember maradhat az ember? – tette fel a ...

Tovább Szólj hozzá

biológia mém öregedés beteljesülés kegyelmi idő korosodás Beauvoir Schneider-Flume

2017. okt 12.

Itt állunk, tehetünk-e másként?

írta: Orosz Gábor Viktor
Itt állunk, tehetünk-e másként?

Ünnepeljünk-e még együtt a reformáció kezdetének 500. évfordulóján a kormánnyal?

lutherreformation.jpg

Az egyházi tekintély összekapcsolása a nemzeti érzelmekkel és egy bizonyos párt értékpreferenciáival hazánkban a történelmi felekezetek állammal szemben feltételek nélküli lojalitást tanúsító vezetői által valósul meg. Lojalitásuk oka alapvetően az az anyagi szubvenció, amely nélkül intézményrendszerük életképtelen lenne.

Az a néhány ikonikus kép , például kiállás a menekültekért, vagy a mainstreamtől eltérő álláspont, még csak betyárkodásnak sem tűnik, kötéltáncnak meg bátortalan, a kormányfő mögötti masírozás során.

Ennek a tendenciózus magatartásnak jeles példái a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett eseményeken elhangzó „állami és egyházi nyilatkozatok”, beszédek ...

Tovább Szólj hozzá

vallás egyház állam reformáció 500 nyelvezet FIDESZ erőkivetítés

2017. sze 28.

Dietrich Bonhoeffer önkényről és gyilkosságról

írta: Orosz Gábor Viktor
Dietrich Bonhoeffer önkényről és gyilkosságról

„A természetes élet megőrzésének első joga a testi élet védelme az önkényes gyilkosságtól. Önkényes gyilkolásról ott beszélhetünk, ahol ártatlan életet szándékosan oltanak ki. Ártatlan ebben a tekintetben minden élet, amely nem vállalkozik szándékos támadásra egy másik élet ellen, és nem vezet halálra méltó bűncselekményhez. Tehát nem gyilkosság az ellenség megölése a háborúban. Mert, ha az nem is személyesen bűnös, de tudatosan vesz részt népének támadásában, amely az én népem ellen irányul és ezért a kollektív bűnösség következményeit is el kell hordoznia.  Természetesen nem tetszőleges annak a bűnözőnek a megölése, aki más életére tört.

wwi.jpg

Nem önkényes a civilek megölése sem a háborúban akkor, ha ...

Tovább Szólj hozzá

háború gyilkosság civilek önkény Bonhoeffer

2016. sze 04.

A szeretet megtér, ha akar…

írta: Orosz Gábor Viktor
A szeretet megtér, ha akar…

Kalkuttai „Szent” Teréz nekem is példaképem

„Kezdeteben azt hittem, hogy meg kell térnem. Időközben megtanultam: a feladatom az, hogy szeressek. És a szeretet megtér, ha akar.” – írja Teréz anya. Életpéldáján keresztül és az idézett gondolattal vált Teréz anya mindannyiunk példaképévé. A mosolygós kendős néni, akit először gyerekoromban láttam egy újságban, talán éppen 1979-ben, amikor neki ítélték oda a Nobel-békedíjat. A díjat az alábbi szavak kíséretében vette át: „Menjünk haza és szeressük a családunkat”, ami válasz volt arra a kérdésre, hogy miként segítsük elő a világbékét.

tereza.jpg

Az összkép, amit róla akkoriban alkottam az a gondoskodó édesanya alakja volt, akinek sok fogadott gyermeke van és ezért nagyon becsülik, de ő maga az édesanya, a nagymama ...

Tovább Szólj hozzá

szent szeretet üdvösség egyetemesség Teréz anya Ágostai Hitvallás

2016. júl 12.

Orosz Gábor Viktor: KözTEs

írta: Orosz Gábor Viktor
Orosz Gábor Viktor: KözTEs

A közéleti teológia (angolul „public theology", németül „öffentliche Theologie") feladatát abban látja, hogy az egyéneknek, de a társadalom egészének is olyan tájékozódási alapot nyújtson, amely segíti a személyes életvezetést, támpontokat ad többek között a gazdasági, a bioetikai, valamint a szociális kérdések feltárásához és megoldásához. Eközben meg kell birkóznia olyan írásmagyarázati problémákkal, mint a Biblia nyelvezetének és képi világának a kortársak számára érthető és világos kifejtése. Meggyőződése, hogy a Szentírás a nyugati ember „közös története" és releváns magyarázatán keresztül mind a mai napig formálni képes életstílusunkat, hatással lehet értékszemléletünkre és politikai ...

Tovább Szólj hozzá

város szabadság egyenlőség hagyomány vendég szolidaritás teológia lelki egészség Bora Röhrig

2016. ápr 21.

Evilági és protestáns, vagy túlvilági és katolikus?

írta: Orosz Gábor Viktor
Evilági és protestáns, vagy túlvilági és katolikus?

1864. április 21-én született Max Weber

mwapril.jpg

Max Weber 1864. április 21-én született Erfurtban. A szülői házat a pezsgő szellemi élet jellemezte, hiszen édesapjánál, aki politikus és parlamenti képviselő volt, gyakran fordultak meg neves tudósok és közéleti szereplők. Heidelbergben jogot tanult, majd 1889-ben Berlinben szerzett doktori címet az itáliai városok kereskedelmi társulásairól írott értekezésével. Gazdaságtörténet iránti érdeklődését mutatja továbbá, hogy habilitációs értekezésében a római agrártörténet jelentőségét vizsgálta tekintettel az állam- és magánjogra. A 1893-tól freiburgi egyetem professzora, majd a heidelbergi egyetem nemzetgazdasági tanszékének tanára, de egészségügyi okok miatt 1903-től már oktatói tevékenységet nem vállal az egyetemen. ...

Tovább Szólj hozzá

2016. ápr 08.

A szenvedés mélységében megérezni a mulandóság örömét

írta: Orosz Gábor Viktor
A szenvedés mélységében megérezni a mulandóság örömét

71 éve, április 9-én végezték ki Dietrich Bonhoeffert

bonhoeffer2.jpg

Dietrich Bonhoeffer a Teremtés könyvéhez írt kommentárjában szól arról, hogy a „tudás fája, a halál fája”, ami közvetlenül az élet fája mellett áll. „Az élet fáját egyedül a halál fája veszélyezteti. Mindkettő érintetlen és érinthetetlen, határ és közép.” A tudás fája a kert közepén áll, az ember határát jelöli életterének közepén. Az élet peremén található határok az ember teremtettségének, technikai lehetőségének határai. A középen fellelhető határ az ember valóságának, jelenvaló létének határa. Ez a határ az ember teremtményisége, amely így is kifejezhető:

„Ádám, te az vagy, aki általam vagy, a Teremtőd által; így legyél is az. Szabad teremtmény vagy, így legyél teremtmény.” ...

Tovább Szólj hozzá

2016. ápr 07.

Akinek Bora volt a felesége

írta: Orosz Gábor Viktor
Akinek  Bora volt a felesége

web_154374c.jpg

Luther Márton nagyra becsülte a bort. 1540 körül 600 szőlőtőkéje volt , amit felesége, Bora Katalin felügyelt. Tudjuk, hogy ez a kis szőlőbirtok nem adhatott olyan mennyiségű bort, ami elég lett volna a nála lakó és házban vendégül látott barátok, hallgatók számára . Csak Luther „házanépe” mintegy 60 főből állt. Ezt tudván támogatói, sőt a wittenbergi fejedelem is gyakran ajándékozott neki bort. Tudunk arról is, hogy prédikációiiért gyakran fizettek neki ezzel a nemes nedűvel. Maga is szívesen vásárolt és hozatott francia és olasz borokat. Hasonlóan a sörhöz, a 16. században a bort fűszerezték és mézzel édesítették , hogy hosszan eltartható legyen, de azért is, mert egyébként szinte ihatatlan lett volna. Reformátorunk ...

Tovább Szólj hozzá

király gasztro arc bor szív hagyomány vendég asszony teológia Bora Luther Szentírás

2016. már 19.

Ligetként megőrizni a Városligetet

írta: Orosz Gábor Viktor
Ligetként megőrizni a Városligetet

Találkozás a természettel és lelki egészségünk megőrzése

l1.jpg

A természettel kialakított minőségi kapcsolatnak nem csupán társadalmi, közösségi, kulturális jelentősége van, hanem hiánya hatással van az ember lelki egészségére is! Talán nem túlzás ezért azt állítani, hogy a budapesti Városliget átalakítás, beépítése nagymértékben hatással van és lesz az oda járó polgárok nem csak fizikai, de lelki jólétére is. „A 19. század közepén egyetlen társadalom sem minősült túlnyomórészt urbanizáltnak” - állapítja meg Tomka Béla, majd hozzáfűzi: „másfél évszázaddal később minden iparosodott ország, s a kevésbé fejlettek jelentős része is ebbe a kategóriába tartozott. Az urbanizációs folyamat több tekintetben – de gyakran jelentős tartalmi változásokkal – tovább ...

Tovább Szólj hozzá

város technika lelki egészség megőrzés Városliget Tillich

2016. már 16.

Röhrig Géza: „az ember arca közterület”!

írta: Orosz Gábor Viktor
Röhrig Géza: „az ember arca közterület”!

Röhrig Gézával beszélgetett Gács Anna az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának rendhagyó estjén március 16-án

egymasranez.jpg

Nem lehet máshonnan írni csak a gyerekkorból. Helytelen fiú vagyok, nincsen nekem helyem – kezdte gondolatait a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője. Majd hozzátette:

Saul is helytelenné vált és sok hozzá hasonló ember vesz bennünket körül.

Periférikus látásunk bekódolja őket, alig veszünk tudomást róluk, egy hajléktalan pl. csupán egy barna folt látóterünk szegletében.

Van, aki a régmúlt traumáját éli, van, aki a jelenét szenvedi, de vannak, akik egyenesen traumát keresnek – jegyzi meg Röhrig viccesen, majd rögtön példát is hoz: olyan gimnáziumba jártam, ahova több író gyereke is be volt íratva, akiknek már megvolt az írói identitásuk. Ugyanakkor irigykedtek is rám, mert olyat, amit én gyerekként ...

Tovább Szólj hozzá

holokauszt boldogság szenvedés Saul fia Röhrig