Max Weber 1864. április 21-én született Erfurtban. A szülői házat a pezsgő szellemi élet jellemezte, hiszen édesapjánál, aki politikus és parlamenti képviselő volt, gyakran fordultak meg neves tudósok és közéleti szereplők. Heidelbergben jogot tanult, majd 1889-ben Berlinben szerzett doktori címet az itáliai városok kereskedelmi társulásairól írott értekezésével. Gazdaságtörténet iránti érdeklődését mutatja továbbá, hogy habilitációs értekezésében a római agrártörténet jelentőségét vizsgálta tekintettel az állam- és magánjogra. A 1893-tól freiburgi egyetem professzora, majd a heidelbergi egyetem nemzetgazdasági tanszékének tanára, de egészségügyi okok miatt 1903-től már oktatói tevékenységet nem vállal az egyetemen. ...

Dietrich Bonhoeffer a Teremtés könyvéhez írt kommentárjában szól arról, hogy a „tudás fája, a halál fája”, ami közvetlenül az élet fája mellett áll. „Az élet fáját egyedül a halál fája veszélyezteti. Mindkettő érintetlen és érinthetetlen, határ és közép.” A tudás fája a kert közepén áll, az ember határát jelöli életterének közepén. Az élet peremén található határok az ember teremtettségének, technikai lehetőségének határai. A középen fellelhető határ az ember valóságának, jelenvaló létének határa. Ez a határ az ember teremtményisége, amely így is kifejezhető:

„Ádám, te az vagy, aki általam vagy, a Teremtőd által; így legyél is az. Szabad teremtmény vagy, így legyél teremtmény.” ...

Luther Márton nagyra becsülte a bort. 1540 körül 600 szőlőtőkéje volt , amit felesége, Bora Katalin felügyelt. Tudjuk, hogy ez a kis szőlőbirtok nem adhatott olyan mennyiségű bort, ami elég lett volna a nála lakó és házban vendégül látott barátok, hallgatók számára . Csak Luther „házanépe” mintegy 60 főből állt. Ezt tudván támogatói, sőt a wittenbergi fejedelem is gyakran ajándékozott neki bort. Tudunk arról is, hogy prédikációiiért gyakran fizettek neki ezzel a nemes nedűvel. Maga is szívesen vásárolt és hozatott francia és olasz borokat. Hasonlóan a sörhöz, a 16. században a bort fűszerezték és mézzel édesítették , hogy hosszan eltartható legyen, de azért is, mert egyébként szinte ihatatlan lett volna. Reformátorunk ...

A természettel kialakított minőségi kapcsolatnak nem csupán társadalmi, közösségi, kulturális jelentősége van, hanem hiánya hatással van az ember lelki egészségére is! Talán nem túlzás ezért azt állítani, hogy a budapesti Városliget átalakítás, beépítése nagymértékben hatással van és lesz az oda járó polgárok nem csak fizikai, de lelki jólétére is. „A 19. század közepén egyetlen társadalom sem minősült túlnyomórészt urbanizáltnak” - állapítja meg Tomka Béla, majd hozzáfűzi: „másfél évszázaddal később minden iparosodott ország, s a kevésbé fejlettek jelentős része is ebbe a kategóriába tartozott. Az urbanizációs folyamat több tekintetben – de gyakran jelentős tartalmi változásokkal – tovább ...

Nem lehet máshonnan írni csak a gyerekkorból. Helytelen fiú vagyok, nincsen nekem helyem – kezdte gondolatait a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője. Majd hozzátette:

Saul is helytelenné vált és sok hozzá hasonló ember vesz bennünket körül.

Periférikus látásunk bekódolja őket, alig veszünk tudomást róluk, egy hajléktalan pl. csupán egy barna folt látóterünk szegletében.

Van, aki a régmúlt traumáját éli, van, aki a jelenét szenvedi, de vannak, akik egyenesen traumát keresnek – jegyzi meg Röhrig viccesen, majd rögtön példát is hoz: olyan gimnáziumba jártam, ahova több író gyereke is be volt íratva, akiknek már megvolt az írói identitásuk. Ugyanakkor irigykedtek is rám, mert olyat, amit én gyerekként ...

Az Isten szó retorikai összekapcsolása a nemzet fogalmával képes arra, hogy a „felhasználók” számára politikai hatalmat teremtsen, egyedül azáltal, hogy Isten tekintélyét világi intézmény szónoka veszi igénybe, de ugyanígy képes a közösségi érzés - mondjuk egy politikai párthoz tartozás - szakralizálására is.Mindez finoman szólva is aggályos, különösen akkor, ha nemzeti ünnepünk fényében tekintünk a magyarországi protestantizmus közéleti szerepvállalására.

Mindennek egyik következménye lehet, hogy a politikai célok elérésének eszközévé válhat az eredetileg keresztény fogalomtár.

A keresztény egyházak ugyanis hatalmas „szimbólumtőkével” rendelkeznek (Szentírás, hitvallások, liturgiák, rítusok, ...

Az uniós polgárok többsége a menekültek fair elosztása mellett van, derült ki a Bertelsmann Alapítvány közvélemény-kutatásából. A Nyugat-európai országok lakosainak 85% támogatja a menekültek országonkénti fair elosztását, még akkor is, ha véleményük eltér a kormányzat álláspontjától. A Kelet-európai tagállamokban a támogatók aránya alig haladja meg az 50%-ot. Ha viszont az európai átlagot vesszük figyelembe, akkor a polgárok 69% támogatja az arányos teherviselés elvén nyugvó elosztást. Az alapítvány elnöke, Aart De Geus, szerint ez egyértelmű jelzés a nemzeti kormányzatok számára, hogy végre európai, a szolidaritáson alapuló megoldást találjanak. A kutatás keretében 28 EU tagállam 12000 lakosát kérdezték meg tavaly ...

Míg Norbert Elias a test szociális vizsgálatára mutatott rá, addig Michel Foucault a hatalom perspektívájából értekezik róla. Foucault gondolkodásában a test két vonatkozásban bír rendkívüli jelentőséggel. A testnek materialitását is beleértve hatása van a hatalom-ismeret praktikáira, másrészt a test feletti hatalom elérése nem csupán elnyomó, hanem produktív. A hatalom első hatása az, ami azt okozza, hogy a test, a gesztusok, diskurzusok, a vágyak által az individuumot identifikálják és konstruálják. ^[1]

...