Köztes

Közéletiség és ami közöttünk van

2016. már 19.

Ligetként megőrizni a Városligetet

írta: Orosz Gábor Viktor
Ligetként megőrizni a Városligetet

Találkozás a természettel és lelki egészségünk megőrzése

l1.jpg

A természettel kialakított minőségi kapcsolatnak nem csupán társadalmi, közösségi, kulturális jelentősége van, hanem hiánya hatással van az ember lelki egészségére is! Talán nem túlzás ezért azt állítani, hogy a budapesti Városliget átalakítás, beépítése nagymértékben hatással van és lesz az oda járó polgárok nem csak fizikai, de lelki jólétére is. „A 19. század közepén egyetlen társadalom sem minősült túlnyomórészt urbanizáltnak” - állapítja meg Tomka Béla, majd hozzáfűzi: „másfél évszázaddal később minden iparosodott ország, s a kevésbé fejlettek jelentős része is ebbe a kategóriába tartozott. Az urbanizációs folyamat több tekintetben – de gyakran jelentős tartalmi változásokkal – tovább ...

Tovább Szólj hozzá

város technika lelki egészség megőrzés Városliget Tillich

2016. már 16.

Röhrig Géza: „az ember arca közterület”!

írta: Orosz Gábor Viktor
Röhrig Géza: „az ember arca közterület”!

Röhrig Gézával beszélgetett Gács Anna az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának rendhagyó estjén március 16-án

egymasranez.jpg

Nem lehet máshonnan írni csak a gyerekkorból. Helytelen fiú vagyok, nincsen nekem helyem – kezdte gondolatait a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője. Majd hozzátette:

Saul is helytelenné vált és sok hozzá hasonló ember vesz bennünket körül.

Periférikus látásunk bekódolja őket, alig veszünk tudomást róluk, egy hajléktalan pl. csupán egy barna folt látóterünk szegletében.

Van, aki a régmúlt traumáját éli, van, aki a jelenét szenvedi, de vannak, akik egyenesen traumát keresnek – jegyzi meg Röhrig viccesen, majd rögtön példát is hoz: olyan gimnáziumba jártam, ahova több író gyereke is be volt íratva, akiknek már megvolt az írói identitásuk. Ugyanakkor irigykedtek is rám, mert olyat, amit én gyerekként ...

Tovább Szólj hozzá

holokauszt boldogság szenvedés Saul fia Röhrig

2016. már 12.

A belső szabadság ereje mint lehetőség

írta: Orosz Gábor Viktor
A belső szabadság ereje mint lehetőség

A vallás nyelvezete, protestantizmus és 1848

  kollarz_kossuth_cegleden_1848.JPG

Az Isten szó retorikai összekapcsolása a nemzet fogalmával képes arra, hogy a „felhasználók” számára politikai hatalmat teremtsen, egyedül azáltal, hogy Isten tekintélyét világi intézmény szónoka veszi igénybe, de ugyanígy képes a közösségi érzés - mondjuk egy politikai párthoz tartozás - szakralizálására is.Mindez finoman szólva is aggályos, különösen akkor, ha nemzeti ünnepünk fényében tekintünk a magyarországi protestantizmus közéleti szerepvállalására.

Mindennek egyik következménye lehet, hogy a politikai célok elérésének eszközévé válhat az eredetileg keresztény fogalomtár.

A keresztény egyházak ugyanis hatalmas „szimbólumtőkével” rendelkeznek (Szentírás, hitvallások, liturgiák, rítusok, ...

Tovább Szólj hozzá

üzlet emlékezet szabadság retorika egyenlőség 1848 protestantizmus

2016. már 10.

Az uniós polgárok többsége a menekültek fair elosztása mellett van, vagy csak volt?

írta: Orosz Gábor Viktor
Az uniós polgárok többsége a menekültek fair elosztása mellett van, vagy csak volt?

refugees-allocation-infographic1.jpg

Az uniós polgárok többsége a menekültek fair elosztása mellett van, derült ki a Bertelsmann Alapítvány közvélemény-kutatásából. A Nyugat-európai országok lakosainak 85% támogatja a menekültek országonkénti fair elosztását, még akkor is, ha véleményük eltér a kormányzat álláspontjától. A Kelet-európai tagállamokban a támogatók aránya alig haladja meg az 50%-ot. Ha viszont az európai átlagot vesszük figyelembe, akkor a polgárok 69% támogatja az arányos teherviselés elvén nyugvó elosztást. Az alapítvány elnöke, Aart De Geus, szerint ez egyértelmű jelzés a nemzeti kormányzatok számára, hogy végre európai, a szolidaritáson alapuló megoldást találjanak. A kutatás keretében 28 EU tagállam 12000 lakosát kérdezték meg tavaly ...

Tovább Szólj hozzá

menekült szolidaritás fair áldozat migráns

2016. már 10.

Átöltöztetik, megjelölik, dresszírozzák

írta: Orosz Gábor Viktor
Átöltöztetik, megjelölik, dresszírozzák

Test a politikai térben

the-body-politic.jpg

Míg Norbert Elias a test szociális vizsgálatára mutatott rá, addig Michel Foucault a hatalom perspektívájából értekezik róla. Foucault gondolkodásában a test két vonatkozásban bír rendkívüli jelentőséggel. A testnek materialitását is beleértve hatása van a hatalom-ismeret praktikáira, másrészt a test feletti hatalom elérése nem csupán elnyomó, hanem produktív. A hatalom első hatása az, ami azt okozza, hogy a test, a gesztusok, diskurzusok, a vágyak által az individuumot identifikálják és konstruálják. [1]

...

Tovább Szólj hozzá

2016. már 09.

Menekült, vagy migráns?

írta: Orosz Gábor Viktor
Menekült, vagy migráns?

ankunft-fluechtlinge-muenchen.jpg

A médiumokban egyre gyakrabban jelenik meg menekültek helyett a migráns kifejezés. A szóhasználattal együtt a képes beszámolók is változnak, hol hosszú sorokban vándorló menekültek, hol pedig rendbontó migránsokat mutatnak. Neves politikai szakértők, újságírók már nem menekültekről szólnak csupán, hanem egyre inkább csak migránsokról, akik nemkívánatosak, sőt veszélyesek, akik csupán a jobb életszínvonal elérése miatt keltek útra. A két kifejezés, menekült és migráns, nem szinonimái egymásnak és mindegyiknek megvan a maga felhangja. A debreceni menekülttáborban zavargásokat szítók migránsok, a menekülttáborokból kikószálók és a helyi lakosság ellenszenvét másságukkal kiváltók migránsok, de a Macedón határon ...

Tovább Szólj hozzá

retorika menekült áldozat migráns

2016. már 08.

Nőnapi extra: keresztény divat?

írta: Orosz Gábor Viktor
Nőnapi extra: keresztény divat?

A megfelelés kényszerétől a józan belátás lelkületéig

fashion2.jpg

A testiség esztétikai észlelése, ha Ádám és Éva történetére gondolunk, megelőzi a vele való morális bánásmódot, az eltakarást.

Az „eltakarás”, vagy felöltözés az észlelést követő felismerés tette, nem csupán a másságból következő szégyen leplezése, hanem a világi kultúra első „szépészeti beavatkozása”, a „slow fashion”, mint örök darab megjelenése, amely az elfogadás igénye ébreszt és alakít.

Tehát a mai értelemben vett divatnak, öltözködéskultúrának a zsidó-keresztény tradíció kezdetéig visszanyúló gyökerei vannak. A mások általi elfogadottság és elismerés igénye ébreszti, ezért különösen izgalmas témája lehet a kortárs teológiai gondolkodásnak.

Mivel a megfelelési ...

Tovább Szólj hozzá

2016. már 07.

A rászorultság határozza meg az áru értékét?

írta: Orosz Gábor Viktor
A rászorultság határozza meg az áru értékét?

500 éve mi sem változott: Luther Márton a kalmárkodásról és az uzsoráról

lmesaz_uzsora.jpg

Luther Márton A kalmárkodásról és az uzsoráról írott 1524-es munkájában említést tesz arról, hogy a kereskedőknek létezik egy olyan szabályuk, amely

„minden pénzügyletük alapja”, ami a következőképpen hangzik: „olyan drágán adom az árumat, ahogy csak tudom.”

Ez az intenció enged teret a mohóságnak (kapzsiság), ami „tágra nyitják a pokol valamennyi ajtaját és ablakát”. A reformátor megemlít egy másik, a kereskedői magatartást jellemző álláspontot: „ha nyereségre tehetek szert, és mohóságomat csillapíthatom, akkor miért érdekelne engem az, ha felebarátom tízszeres kárt szenved? Luther a két említett kereskedői szabályt azért ítéli el, mert ellenkezik nemcsak „a keresztyéni szeretettel, hanem a ...

Tovább Szólj hozzá

uzsorakamat uzsora uzsorás Luther

2016. már 06.

Migráció és a sokféleséget tisztelő protestantizmus

írta: Orosz Gábor Viktor
Migráció és a sokféleséget tisztelő protestantizmus

migesprot.jpg

A sokszínűség gazdagságot, de kockázatot is jelent egyszerre. Az életformák, a vallások, a nemzetiségi kisebbségek természetes módon gazdagítják egy társadalom kultúráját, de szinte ugyanilyen természetességgel kelt félelmet a sokféleség, ha ismeretlen marad, akár bevallja valaki, akár nem.

Az említtetett félelemmel szemben a másik megismerése, a vele folytatott párbeszéd és demokratikus kultúránk erősítése lehet megfelelő módszer.

Hiszen a demokratikus jogrendszerben az én szabadságom a másik szabadsága is! [1] Számolnunk kell azzal, hogy a vallások, de a nemzeti identitást formáló értékek sem ismerhetők meg úgy, hogy valaki neutrális álláspontra helyezkedne és abból a távlatból vizsgálná nemzeti és vallási ...

Tovább Szólj hozzá