A médiumokban egyre gyakrabban jelenik meg menekültek helyett a migráns kifejezés. A szóhasználattal együtt a képes beszámolók is változnak, hol hosszú sorokban vándorló menekültek, hol pedig rendbontó migránsokat mutatnak. Neves politikai szakértők, újságírók már nem menekültekről szólnak csupán, hanem egyre inkább csak migránsokról, akik nemkívánatosak, sőt veszélyesek, akik csupán a jobb életszínvonal elérése miatt keltek útra. A két kifejezés, menekült és migráns, nem szinonimái egymásnak és mindegyiknek megvan a maga felhangja. A debreceni menekülttáborban zavargásokat szítók migránsok, a menekülttáborokból kikószálók és a helyi lakosság ellenszenvét másságukkal kiváltók migránsok, de a Macedón határon ...

A testiség esztétikai észlelése, ha Ádám és Éva történetére gondolunk, megelőzi a vele való morális bánásmódot, az eltakarást.

Az „eltakarás”, vagy felöltözés az észlelést követő felismerés tette, nem csupán a másságból következő szégyen leplezése, hanem a világi kultúra első „szépészeti beavatkozása”, a „slow fashion”, mint örök darab megjelenése, amely az elfogadás igénye ébreszt és alakít.

Tehát a mai értelemben vett divatnak, öltözködéskultúrának a zsidó-keresztény tradíció kezdetéig visszanyúló gyökerei vannak. A mások általi elfogadottság és elismerés igénye ébreszti, ezért különösen izgalmas témája lehet a kortárs teológiai gondolkodásnak.

Mivel a megfelelési ...

Luther Márton A kalmárkodásról és az uzsoráról írott 1524-es munkájában említést tesz arról, hogy a kereskedőknek létezik egy olyan szabályuk, amely

„minden pénzügyletük alapja”, ami a következőképpen hangzik: „olyan drágán adom az árumat, ahogy csak tudom.”

Ez az intenció enged teret a mohóságnak (kapzsiság), ami „tágra nyitják a pokol valamennyi ajtaját és ablakát”. A reformátor megemlít egy másik, a kereskedői magatartást jellemző álláspontot: „ha nyereségre tehetek szert, és mohóságomat csillapíthatom, akkor miért érdekelne engem az, ha felebarátom tízszeres kárt szenved? Luther a két említett kereskedői szabályt azért ítéli el, mert ellenkezik nemcsak „a keresztyéni szeretettel, hanem a ...

A sokszínűség gazdagságot, de kockázatot is jelent egyszerre. Az életformák, a vallások, a nemzetiségi kisebbségek természetes módon gazdagítják egy társadalom kultúráját, de szinte ugyanilyen természetességgel kelt félelmet a sokféleség, ha ismeretlen marad, akár bevallja valaki, akár nem.

Az említtetett félelemmel szemben a másik megismerése, a vele folytatott párbeszéd és demokratikus kultúránk erősítése lehet megfelelő módszer.

Hiszen a demokratikus jogrendszerben az én szabadságom a másik szabadsága is! [1] Számolnunk kell azzal, hogy a vallások, de a nemzeti identitást formáló értékek sem ismerhetők meg úgy, hogy valaki neutrális álláspontra helyezkedne és abból a távlatból vizsgálná nemzeti és vallási ...

Miközben Pierre-Simon Laplace Napóleonak a naprendszer működését magyarázta, hirtelen azt a kérdést tette fel a császár, hogy ebben a rendszerben hol van Istennek a helye? A meglepő válasz így hangzott: Uram, számomra az említett hipotézis szükségtelen. A világ Isten nélkül is érthető - etsi Deus non daretur! Ám ez utóbbi állítás nem szükségszerűen istentagadó. Eberhard Jüngel, tübingeni egyetem emeritus professzora számára ez a kijelentés igaz teológiai tétel is lehet, hiszen félreértés az, ha Istent a mi mértékeink és elvárásaink szerint tartanánk szükségszerűnek – a világmagyarázatot kiegészítő és teljessé tevő létezőnek. Világunk és benne az ember önmagában is érdekes! Az ember Isten nélkül is viselkedhet emberi, ...