A belső szabadság ereje mint lehetőség
A vallás nyelvezete, protestantizmus és 1848
Az Isten szó retorikai összekapcsolása a nemzet fogalmával képes arra, hogy a „felhasználók” számára politikai hatalmat teremtsen, egyedül azáltal, hogy Isten tekintélyét világi intézmény szónoka veszi igénybe, de ugyanígy képes a közösségi érzés - mondjuk egy politikai párthoz tartozás - szakralizálására is.Mindez finoman szólva is aggályos, különösen akkor, ha nemzeti ünnepünk fényében tekintünk a magyarországi protestantizmus közéleti szerepvállalására.
Mindennek egyik következménye lehet, hogy a politikai célok elérésének eszközévé válhat az eredetileg keresztény fogalomtár.
A keresztény egyházak ugyanis hatalmas „szimbólumtőkével” rendelkeznek (Szentírás, hitvallások, liturgiák, rítusok, dogmák, s maga az evangélium), amelyet gondozniuk és hagyományozniuk kell. A közösségi és egyéni identitás kialakításban segítség és erő ez a tőke, és értő alkalmazása segítséget nyújthat a modern társadalom tagjainak nemcsak önértelmezéséhez, hanem életcéljuk megtalálásához is.
Az egyházak közéleti szereplőkként éppen akkor tesznek szolgálatot a társadalomnak, ha pártpolitikai elköteleződés mentesen a „legfőbb üzleti tevékenységükre” összpontosítanak: hirdetik az evangélium felszabadító igazságát mindenkinek.
Nem világi birodalmat hoznak létre, hanem szimbólumtőkéjükből merítve Isten országát építik. Fredrich Wilhelm Graf hívja fel a figyelmet arra, hogy Luther Márton különbséget tett külső és belső ember között: a külső ember, különböző szociális szerepeket tölt be, mint édesanya, vagy mint újságíró. Ugyanakkor
az ember maga több, mint szerepeinek puszta összessége. Az individuum belül szabad. Ez régen éppúgy igaz volt, mint manapság.
A Felvilágosodás idején Joachin Heinrich Campe azt írta: a protestáns az, aki „minden olyan kötelezettség ellen felemeli a szavát, ami nem az ész és a Biblia egybehangzó tanúságtételén alapuló hitre támaszkodik”. Ebben az összefüggésben és hozzágondolva a közelmúlt politikai eseményeit - a nagy állami földosztástól a menekültkérdésig - különösen tanulságos lassan újraolvasni, megjegyezni a 12 pontot!
Legyen béke, szabadság és egyetértés.
- Kivánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
- Felelős ministeriumot Buda-Pesten.
- Évenkinti országgyülést Pesten.
- Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
- Nemzeti őrsereg.
- Közös teherviselés.
- Urbéri viszonyok megszüntetése.
- Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
- Nemzeti Bank.
- A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.
- A’ politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
- Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!