Dietrich Bonhoeffer önkényről és gyilkosságról
„A természetes élet megőrzésének első joga a testi élet védelme az önkényes gyilkosságtól. Önkényes gyilkolásról ott beszélhetünk, ahol ártatlan életet szándékosan oltanak ki. Ártatlan ebben a tekintetben minden élet, amely nem vállalkozik szándékos támadásra egy másik élet ellen, és nem vezet halálra méltó bűncselekményhez. Tehát nem gyilkosság az ellenség megölése a háborúban. Mert, ha az nem is személyesen bűnös, de tudatosan vesz részt népének támadásában, amely az én népem ellen irányul és ezért a kollektív bűnösség következményeit is el kell hordoznia. Természetesen nem tetszőleges annak a bűnözőnek a megölése, aki más életére tört.
Nem önkényes a civilek megölése sem a háborúban akkor, ha nem szándékosan történik, hanem csak szerencsétlen követkeménye egy katonai szempontból szükséges intézkedésnek. Szándékos lenne azonban védtelen fogvatartottak, vagy sebesültek megölése... Szándékos a bűntelen ember megölése szenvedélyből, vagy bármiféle előny megszerzése végett. Szándékos minden tudatos kioltása a bűntelen életnek.”
Bonhoeffer, Dietrich: Ethik, Chr. Kaiser Verlag, München 1992. 183 o. (Ford. Orosz Gábor Viktor)